I. Szétterül a nap dús lombkoszorúja  a Duna ezüstkék, hűs felszínén. Csillogásában fénytörés tűnik fel, majd el, így játszik a víz sejtelmesen áttetsző tükrén. II. Meg-megremeg egy új remény  gondolatától a hullámtömeg, és azon túl egy egész város, ország. Mert összeköttetésünk alapköve kiszakíthatatlanul vert gyökeret ott, ahol egykor a folyó minket kegyetlenül választott szét. Jó, […]