Párizsi infra - Spanyolnátha 101

Párizs! Ifjúságom nagy álma,
hová nem jutok el soha.
A miskolci Nagyhídon állva
hányszor vágyakoztam oda!

Úgy tűnt, a vasutas szegénység
már mindörökre fogva tart.
Hívogatott ezernyi szépség,
a Notre-Dame, s a Szajna-part.

Rabsorsom milyen mostoha,
naiv, nincstelen, ostoba,
sovány legényke voltam akkor.

Szerettem volna menni egyszer!
Tavaly voltam tizennegyedszer;
mit ér mindez, ha itt az aggkor.

A felvételek 2022 augusztusában készültek infravörös fényképezéshez átalakított Nikon D50-nel; objektív: Tokina AF 16-28/2,8 AT-X Pro FX.

Karádi Zsolt

Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.