Spanyolnátha 2023/1

SZÉPÍRÁS PLUSZ

, a név,

nonverbális, szigetmonos tor, tizenkilenc március öt, kedd, erdőben ér véget az út, az áruló pénze koppan a fogadók asztalán, kút mé lyén kavarog álmosan hömpölygő homály, érde kes, de nem ez a megfele lő kifejezés, engedelmes czellafalak őrzik a nő olyasféle, pócs megyer, tizenki lenc március hat, szerda, miként a gyermek a valóság miatt, fekete […]

nonverbális, szigetmonos
tor, tizenkilenc március öt,
kedd, erdőben ér véget az
út, az áruló pénze koppan
a fogadók asztalán, kút mé
lyén kavarog álmosan
hömpölygő homály, érde
kes, de nem ez a megfele
lő kifejezés, engedelmes
czellafalak őrzik a nő

olyasféle, pócs
megyer, tizenki
lenc március hat,
szerda, miként a
gyermek a valóság
miatt, fekete és
fehér érzelmek kö
zött, czigányokkal
barátkozott a tes
te, elsírja magát
a lehetősége, mert
a bot végére ma
dzagot kötött, já
tékhal szájában véd
hetetlen matt, esik

reménytelen, pócsmegyer, ti
zenkilenc március kilenc,
szombat, már csak a megszü
letettek czibálhatják meg a
csönd hangalakját a víz a
latt, a név, ami valami másnak a jele, a sötétséget el
nyeli, be kell kapcsolni a
szégyent és a tévedést, a kö
vetkező évszak elmarad, ám
ezt a hiányt pótolja majd
hiánytalanul a hiánypótló

Nagyváradon született 1979. január 30-án. Egyetemi hallgató, a debreceni LÉK irodalmi kör tagja. Írásait a Debreceni Disputa, a Szkholion és a Zempléni Múzsa közölte. ...

TOMPA PLUSZ GARAY PLUSZBerekfürdő

Háry János Hernádkakon

Én Tompa Mihály a költő, itt lakom a kies folyóparton, Kakon. Petőfi és Arany a lelki abrakom. Míg éjjel a hold néz be az ablakon, én a rímeket egymásra rakosgatom: ige és főnév, melléknév, rímre rím. El kell ezt viselnetek testvéreim, mert nemcsak kenyéren él az ember, de igén is, talán van rá igény is, […]

Termőtalaj

pannóniai homok lösz agyag a talajviszonyok ezen a vidéken  a kékfrankosnak a merlotnak és a  hőskölteménynek kedveznek mert alacsony mésztartalom  visszafogott savvilág kell  ahhoz hogy ilyen irodalmi  karakter szülessen és még valami ha a napsütéses órák száma alacsony figyeld meg Mihály barátom a főhős másképp anekdotázik — magyaráz Garay tifelétek halotti beszédeket terem a magyar […]

Tompa szavak egy félresikerült szekszárdi útról

ez maradt a képlet – így indultam útnak  s hogy kedvét ne szegjem Garay úrnak  vettem pár portékát – rómait bizáncit –  megkérték az árat hisz ez mind hiánycikk  Szekszárdra egy ócska lovas szekér vitt le  a kocsis az utast fajankónak hitte  dupla tarifáért lóbálta az ostort  (előtte egész nap a kocsmában posztolt)  nem is […]

BARTÓK PLUSZ PILINSZKY PLUSZ ÉN

ZÁRÓAKKORD
Spanyolnátha 101

Bartók plusz Pilinszky plusz Kilián

Cigi szonett-szonatina  – Gyújtó’? – kérdi apám, elém nyújtva cigisdobozát. Mindig ezt mondja, mikor megkínál, mióta részeltetem abban a szerencsében, hogy otthon is rágyújthatok. Az akkori népcigiből.   Bizalmas kérdés. Szeretem is elfogadni. Olyan közösségkovácsoló.   Újabban fiam is gyújt. Az enyémből. Ha szóvá teszik, miért is kell füstölögnie. Így elemzi: kimegyek a teraszra, s […]

Bartók plusz Pilinszky plusz Kiss

„De mi nem megyünk!” /Bartók Béla: Cantata profana/ „nem mozdult onnan soha többé” /Pilinszky János: KZ-oratórium/ Szarvassá válni nem könnyű. Egyszer megpróbáltam. Majdnem rossz vége lett. Egyesek szerint azóta sem jöttem helyre. Ki tudja? Az ember itt kevés a nyomolvasásra. Elég, ha hallgat. Vagy bőg. Az egész azzal kezdődött, hogy látogatóba mentünk. Untuk a koleszt. […]

Spanyolnátha 101

Bartók plusz Pilinszky plusz Kontra

(Kis éjizene)                Elmesélte, hogy a galambok bárhonnan visszatalálnak, és a lehető legrövidebb útszakaszt választják, akár sűrű ködben vagy éjszaka is tájékozódni tudnak a csőrükben levő mágneses lapocska segítségével. Minden tárgyat a középpontja felé vonz a föld, ez a delejezésük titka.                  Mint […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

Bartók plusz Pilinszky plusz Köves

Csak a szája sarka Satie járt nálam a minap. A Szent Erik. Föltette a lábát az asztalomra könyveim, kézirataim közé, szattyánbőrcipőcskéi ott meredeztek,  mint mutatványos, palackorrú delfinek. A The Sound of Satie új fölvételét hozta CD-n, indázó rövidke dedikációval a borítón. Hallgattuk szótlan Aldo Ciccolini pattogó zongorabillentyűpörgető álomírógépét,  magyaráztam, hogy Hi-Fi, meg Dolby System, nem […]

Spanyolnátha 101

Bartók plusz Pilinszky plusz Nagy

Végre, végre, fölfedhetem a féltve őrzött titkot, és kiadhatom kezemből azt a Pilinszky-kéziratot, melyet nem kevés pénzért szereztem meg attól az irodalmi tolvajtól, aki még Pilinszky halála előtt, a Nagyvilág szerkesztő-riporterének adva ki magát interjúvolta a költőt. Igaz, az nem derül ki ebből a soha meg nem jelent versből, hogy valóban ritkán hallgatta-e Bartókot, de […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

TOMPA PLUSZ GARAY PLUSZSZEKSZÁRD

Vezérhang

Én bennem sem aludt hajnalodó korom Rózsás szép tavaszán a meleg érzelem;    Ábránd képzeleteknek    Szárnyán én is emelkedém. A művészet örök trónja előtt, hol az Ihlett lelkesedés zöld koszorúja leng,    Esztendőkig epedtem,    Esztendőkig imádkozám. Ott leltem fakadó érzetim édenét, Fájdalmim s örömim istenüléseit,    S megzengett az ezüst lant    Könnyű […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

Ihlett lelkesedés zöld koszorúja leng

A Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház, a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Pad Egyesület koszorúja a szekszárdi Garay János Gimáziumban A Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház, a Spanyolnátha művészeti folyóirat és a Pad Egyesület koszorúja Garay János szekszárdi szülőházának helyén

Garay János befejezetlen levele Tompa Mihályhoz

Drága Mihály Uram! Vidékről estünk vidékre vagy Budára nem tudom szégyen-e vagy érdem mindenhol mindenki mászik más vállán  fölfele odafönn is feljebb a plafonig  mi meg így élünk mert élünk és azt hiszem biztosan örökké habár idelenn szekéren csikorog csak a betevő széna a partokon  a Sió vagy a Hernád mellett tavasztól tavaszig és téltől […]

Spanyolnátha 101

A szekszárdi Garay-szobor képeslapokon

A képeslapok a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóház gyűjteményében szerepelnek.

TOMPA PLUSZ GARAY PLUSZ GARAY

Hárít János

Egy találkozás variációi

I. Szétterül a nap dús lombkoszorúja  a Duna ezüstkék, hűs felszínén. Csillogásában fénytörés tűnik fel, majd el, így játszik a víz sejtelmesen áttetsző tükrén. II. Meg-megremeg egy új remény  gondolatától a hullámtömeg, és azon túl egy egész város, ország. Mert összeköttetésünk alapköve kiszakíthatatlanul vert gyökeret ott, ahol egykor a folyó minket kegyetlenül választott szét. Jó, […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

Hogy a bőr ne hűljön rám

Ünnepel Kak, Gesztely – (b)irodalmi menhely. 2022. május 26-28. Garay János, a szekszárdi Garay Élménypincészetben látta vendégül Tompa Mihályt. Borozgattak és borzongtak egymás viccelődéseitől. Az ötödik pohár bikavér kortyolgatása közben Garay így szólt:   – Mondd csak Rém Elek!   – Mondd te Háry!  – Rímelhetek?   – Nos, János, nem hárítom el a választ; Nosza! Ilyenkor ez […]

Tompa plusz Garay-Hárít János

– Vádlott! Álljon fel!  A konzervatívan öltözött, mégis dekoratív, szigorú arcú, határozottságot sugárzó bírónő erélyesen szólt rá a vádlottak padján elmélázó keménykötésű, kackiás bajszú, negyvenes éveiben járó férfira.  – Neve?  – Garay-Hárít János. – Foglalkozása?  – Régiségeket, régi okiratokat gyűjtök és van egy kis ezzel foglalkozó tanácsadó cégem is.  – Iskolai végzettsége?   – A Fasori […]

Nagy szellemek, ha… Ha-ha

A könyvtárban csend volt. Majdnem tökéletes csend, ha egyáltalán van ilyen. Talán a könyvrontó bogarak is aludtak. De mit is ettek volna a mai könyveken. Sehol egy igazi bőrkötés! A legértékesebb irodalmi műveket is legfeljebb műbőrbe kötötték. Az éjszaka közepén – a könyvtári rendre fittyet hányva – mozgolódás támadt valamelyik felső polcon. Kibillent egy könyv […]

Spanyolnátha 101

Két költő iszik

(Tompa szól) Ablakomból, ablakomból csillagokat számolok, s hallgatom a fákon túl a Hernád folyó hogy csobog. Ez a víz az én vizem. Ez az ég az én egem. Ez a kert az én világom, üldögélek csendesen. Tudod, kedves jó barátom, ezt a folyót ismerem. Ezt az erdőt, ezt a rétet, ezt a tájat szeretem. Itt […]

Spanyolnátha 101

A vak, a kopasz meg a delibajusz

– Rimaszombat, Rimaszombat, Hernádkak, / m’ért vesztettem, m’ért vesztettem / el az első babámat? – törli kövér könnycseppjét a bajszáról Mihály Nagytiszteletű úr. Aztán látván, milyen termetes, felepohár szekszárdijába pottyantja. Mintha csak azt akarná magának visszanyerni, visszanyelni, aprót kortyol. A sűrű sötét nedű még mélyebb árnyalatúvá bódul. Minek is vágtak bele ebbe az annyi törettetéssel […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

Nyomkeresők

(sketch as catch can) Tokaji borozó. Jóízű-jószagú kocsmahangulat. Zümmögő kórus. Tíz és feles maligánfokok; csiklándják úri közönség pirosló szaglószerveit.                 Kármentőben Jolika nagysád: mosolygó nyugalom. (Bejárati sarokban néma szerző; észrevétlen.)                 Műmárvány pulton festett tábla. Imre bácsi és Jani: Fischer és […]

Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101
Spanyolnátha 101

Lánc, lánc, kicsi tánc

(2 költő 1 avatás 1 kibic) Tompa vidáman érkezett: Lánci, tánci… Mit bánom én, hogy ec pec, vagy ki mehetsz a dolgom. Garay morcosan mondta: Koktól Szexárdig 306 a távolság, mint üveggolyó. Ez neked tánci? Tompa halkan kezdte: Hogy is mondjam, ismered a vágyam, hamis paradicsom, amire vártam. Ismersz engem,  ismered magad. Garay közbevágott: Hej […]

Lapszámunk szezői

százszámra

Authors

  • Aros Éva

    1973-ban született Fehérgyarmaton. Iskoláit Nyíregyházán végezte. 1996-ban diplomázott a Bessenyei György Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakán, majd 2000-ben a Magyar Iparművészeti Egyetemen média-vizuális kultúra szakon szerzett médiapedagógusi diplomát. Festőként 1996 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Fő tevékenységi köre a festészet és a performance, a grafika. Jelenleg főállású édesanya. Több önálló kiállítása mellett (Nyíregyháza, Debrecen) jelentősebb megjelenései: Városi Galária/Nyíregyháza-őszi Tárlat (1996-2000), Debreceni Nyári Tárlat (1996-2000), Nemzetközi Mail Art Biennálé-Városi Galéria/Miskolc, Expanzió- Kortárs Művészeti Fesztivál/Vác (1996-2000), Agora Nemzetközi Képzőművészeti Fesztivál/ Budapest/Óbudai Sziget (1996-2003), Kortárs Biennálé/Tatabánya (1998)- nagydíj, 20X20-Kisképek Nemzetközi Fesztiválja (1997-1999), Egyedirajz Biennálé- Budapest,Nádor Galéria, Önakt kiállítás /Budapest/Előre Állóhajó Galéria.

  • Csetneki József

    1966-ban született Miskolcon. Számítógépes grafikával, festészettel és versénekléssel foglalkozik. A Comenius Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói, majd Egerben rajz szakos tanári diplomát. 1994-től Sárospatakon él. 2004-ben létrehozója a sárospataki ART ÉRT Művészeti Alapítványnak és az ART ÉRT Művészeti Iskolának. (www.artert.hu) 2005-től a Patak Csoport tagja.

  • Csintalan András

    Fotózik, kiállításokat rendez, verset, dalszöveget ír, rajzol, zenél, olykor kísérleti színházat csinál, kiadványokat és videókat szerkeszt. Cégértervei Eger városképének kiegészítő elemei. Fotógrafikáit kiállította a budapesti Matricák című tárlaton, a debreceni Mail Art Kiállításon, a szerbiai Niš-ben, Gornji Milanovacon, a szekszárdi Digitális Grafikai Triennálén, a miskolci Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálén.

  • Csízy László

    1943-ban született Rimaszombatban. 1967-ben fejezte be a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karát. A ‘70-es évektől Lantos Ferenc festő-tanár vezetésével működő Pécsi Vizuális Műhelyben tevékenykedett, a ‘80-as évek elejétől számítógépes grafikákat kezdett készíteni (asztali plotter, konzol írógép). 2008-tól a digitális fotózásból indulva főként struktúrákra alapozott munkákat készít. Országos és nemzetközi pályázatokon, egyéni és egyesületi kiállításokon vesz részt. Tagja a Pécs-Baranya Művészei Társaságának (PBMT), a Magyar Elektrográfiai Társaságnak (MET), a Nemzetközi Bicsérdi Művésztelep Egyesületnek (BNME), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE).

  • Demény Balázs

    Demény Balázs pedagógus, az isaszegi A.K.Í.K. alkotói társaság tagja. 2022-ben a társaság 10 éves jubileumi antológiájában, és a Kortárs hangon nemzetközi alkotói pályázat antológiájában publikált.

  • Dicső Zsolt

    1956-ban született Szekszárdon, s ott él azóta is. 1974-től 1980-ig a Kísérleti Színpad zenekarának, majd a Mosolygó Kaptafa Hangászkarnak zenésze és dalszövegírója. Írásait 1974-től közlik napilapok, folyóiratok, antológiák. Öt kötete jelent meg: A rózsaszínű lórúgás 1992-ben, A dolgok mindig másokkal történnek 1995-ben, DéBéla késni indul 2000-ben, egyszerűmedve és a fűzetlen cipő 2006-ban, Dönci szerint a világ nincs kész 2010-ben. 1997-től alapító szerkesztője A Pad irodalmi és művészeti folyóiratnak. 1986-tól vizuális költészeti munkákkal, mail artokkal szerepel kiállításokon. A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.

  • Éles Bulcsú

    1983-ban született Debrecenben. Grafikusművész, tanár, a Csokonai Vizuális Műhely Galéria és a Lácacsékei Művésztelep vezetője. Elnyerte a Zempléni Nyári Tárlat fődíját (2007), emellett szerepelt az alábbi országos seregszemléken: Bajai Víz és Élet Biennále (2011), Hatvani Portré Biennále (2011), Hatvani Tájkép Biennále (2012, 2014), Kaposvári Groteszk Triennále (2012), Miskolci Grafikai Triennále (2017), Miskolci Téli Tárlat (2012, 2014, 2016), Salgótarjáni Rajz Triennále (2016), Salgótarjáni Tavaszi Tárlat (2009, 2013, 2015), Szegedi Nyári Tárlat (2015). Eddig negyvenhárom egyéni kiállítása volt a Kárpát-medence húsz településén.

  • Éltető Erzsébet

    Éltető Erzsébet Marosvásárhelyen született 1988-ban. A Pannon Egyetem magyar MA szakán diplomázott. Várpalotán él, a Krúdy Gyula Városi Könyvtár kulturális szervezője, valamint a helyi kreatív írókör vezetője. 2012 óta tagja az OdaLÖKött KÖLtészet – Slam Poetry Veszprém csapatának. Verseket és novellákat ír, első kötete Szív/rag/tapasz címmel jelent meg a Vár Ucca Műhely könyvek gondozásában. További publikációs tevékenységét néhány kritika, recenzió, novella, esszé és vers jelenti (itt: Séd, Tempevölgy, Vár Ucca Műhely, Parnasszus, Babér és tölgy, Őrtüzek).

  • Ézsiás István

    1943-ban született Vináron. 1978-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. 1965- ben a Pápai Esterházy Kastélymúzeum munkatársa volt, majd 1980-ig a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság Restaurátor és Kiállításrendező Osztály vezetőjeként dolgozott. 1980- tól grafikus a veszprémi színháznál, megalapítja a Stúdió Veszprémet. Szabadfoglalkozásúként megalapítója a Bakonyi Faszobrász Művésztelepnek. 1986-1998 között a Győri Műcsarnok és a Győri Nemzetközi Művésztelep vezetője, a Petőfi Sándor Művelődési Központ és Ifjúsági Ház művészeti előadója. 1998-2016 között a Művészeti Műhely Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1965-től több mint száz önálló és közel négyszáz csoportos magyar és külföldi kiállításon vett részt, 2023-ban Győrben a Rómer Flóris Történeti és Művészeti Múzeumban „Ézsiás 80” címmel jubileumi kiállítását, Veszprém Európa Kulturális Fővárosa programjaként retrospektív kiállítását rendezik meg. Művei megtalálhatók több hazai és külföldi galériában, múzeumban. Művésztelepeket, galériákat, szoborparkokat alapított, szimpóziumokat szervezett itthon és külföldön. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász-, Érem- és Interdiszciplináris Szakosztályának, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Szobrász Társaságnak, a Magyar Symposion Társaságnak, a FIDEM-nek, a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesületnek, alapító tagja a Nemzetközi MADI Csoportnak, a Magyar Képzőművészek a Világban Egyesületnek. 2014-ben a Nemzetközi Spanyolnátha Mail Art Biennálé Nívódíját kapta, 2015-ben az Óbudai Egyetem Bánki Donát Karának Tiszteletbeli Polgára, 2016-ban a Veszprémi Tavaszi Tárlat díjazta. 2018-ban Vinár község Díszpolgára, 2021-ben a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége díját kapta a XXIII. Országos Érembiennálén. 2007-től az olaszliszkai ÖKO Art Művésztelep, 2013-tól az Olaszliszkai Nemzetközi Művésztelep, 2017-től a Vinári Művésztelep alapító vezetője. Számos szoborpark, szoborkert, állandó kiállítás, Látványtár alapítója. Szabadtéri munkái megtalálhatóak a Vidám Páva – Tompa Mihály Kultúrkert és Alkotóházban is.

  • Farkas Arnold Levente

    Nagyváradon született 1979. január 30-án. Egyetemi hallgató, a debreceni LÉK irodalmi kör tagja. Írásait a Debreceni Disputa, a Szkholion és a Zempléni Múzsa közölte.

  • Fecske Csaba

    1948-ban született Szögligeten. 1962 óta él Miskolcon. Számos könyve — versek, gyerekversek, mesék — jelent meg. Több irodalmi pályázat díjazottja — Napjaink, Pánsíp, Amaro Drom, Quasimodo költői verseny — és a Szabó Lőrinc-díj, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Alkotói Díj birtokosa. 2006-ban Berek Barátja Emlékplakettet kapott, és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Irodalmi Tagozatának Pro Literatura-díjával jutalmazták, gyermekirodalom kategóriában. Tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának, vezetőségi tagja a Magyar Írószövetség Észak-Magyarországi Csoportjának. 2008-ban József Attila-díjat kapott. A HogyÖt és a Miskolc KapuCíner antológia szerzője.

  • Filip Gabriella

    1959-ben született, a KLTE magyar szakán végzett. Dolgozott a Keresztény Élet c. országos katolikus hetilap főszerkesztő-helyetteseként, az Észak-Magyarország c. megyei napilap kulturális rovatának vezetője, ill. főszerkesztő-helyettese volt. 2002-től 2009-ig a Well-PRess Kiadó vezető szerkesztőjeként dolgozott, jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár munkatársa. 2001-2006 között, megszűnéséig az Új Holnap irodalmi, művészeti, társadalmi folyóirat szerkesztője. 2007-ben Szabó Lőrinc-díjat kapott. A Miskolc KapuCíner antológia szerzője.

  • Gacsályi József

    Szekszárdon született 1944. június 30-án. Tolnán volt kisdiák, a középiskolát Szekszárdon végezte. Diplomát Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Fõiskola magyar-könyvtár szakán szerzett. Jelenleg Szekszárdon, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár irodalmi szakreferense. Eddig három verseskötete (A völgyeken át; Kövek, virágok, Angyalok alvó szárnya), egy riport- és tanumánykönyve (Meditáció és beszélgetés) és több publikációja jelent meg irodalomtörténeti témákban. Műfordítási között szerepelnek Anne Michels, Paul Celan, Günther Deike, Gottfried Keller, Theodor Storm, Ion Mãrgineanu versei. Hat — hely- és irodalomtörténeti szempontból fontos — portréfilm (Szakály Ferenc, Mészöly Miklós, Baka István, Lázár Ervin, Csengey Dénes és H. Németh István életének egyes szakaszairól, valamint Illyés Gyula szellemi hagyatékáról) elkészítésének részese.

  • Gál Csaba

    Gál Csaba Kecskeméten született, 1993-tól Székesfehérváron él. Versei és prózai írásai 1989-tól jelennek meg irodalmi folyóiratokban és egyéb felületeken. Kötetei: Előhívás (Vörösmarty Társaság, 2009), Magasabb szempont (Napkút Kiadó, 2012), Az alászállás évei (Vörösmarty Társaság, 2012), Poszt (Vörösmarty Társaság, 2016), Ellenszer (Veszprém, Művészetek Háza – Vörösmarty Társaság, 2021). 2022-ben a Salvatore Quasimodo Költői Verseny elismerő oklevéllel díjazta. Zeneszerzéssel is foglalkozik, saját verseit is megzenésíti, amelyek az internetes felületeken pREsIGN név alatt érhetők el.

  • Garay János

    Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.

  • Gönczi Petra Virág

    2001-ben született, az Avasi Gimnázium rajz tagozatos tanulója, tanára Homonna György. Számos diákoknak szóló rajzpályázaton vett részt eredményesen, 2018-ban a Nemzetközi Magyar Címer és Zászló rajzpályázat első helyezettje (zsűrielnök: Jankovics Marcell). Rendszeresen részt vesz csoportos tárlatokon, küld mail artokat. A Spanyolnátha küldeményművészeti tárlatainak kiállítója, s alkotását a XXIV. Miskolci Téli Tárlat is bemutatta.

  • Gyenes Zsolt

    1962-ben született. Főiskolai, egyetemi és doktori szakmai végzettségeit Pécsett (1985, 2007) és Budapesten szerezte (1997). Egyéni és csoportos kiállításai voltak többek között Budapesten, Pécsett, Kecskeméten, Kaposvárott, valamint Olaszországban, az Egyesült Államokban és Thaiföldön. Az 1995-ös Országos Fotóbiennálén I. díjat nyert (experimentális kategóriában), 2001-ben, az Egyesült Államokban kapott elismerései: Federal Assistance Award, Honorable Mentioned Award.

  • Homonna György

    Festőművész 1957-ben született Tornyospálcán. 1976-ban érettségizett a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban. 1981-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola rajz-matematika szakán végzett, tanára Valkovits Zoltán volt. 1988-ban szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Tanárai Szabados Árpád, Vecsey Csaba, és Patay László voltak. 1987-től a miskolci Avasi Gimnázium művésztanára. 1982-től számos önálló kiállítása volt itthon és külföldön, ezek mellett rendszeresen részt vesz csoportos tárlatokon is. 1995-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja. Díjak: 1983. SZOT-díj; 1998. Avasi Gimnáziumért Díj; 1999. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma luxemburgi ösztöndíja; 2006. Arany Katedra Emlékplakett; 2008. II. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé Nívódíj; 2011. A Bessenyei Akadémia tagja; 2012. Miskolc Város Pedagógiai Díja; 2013. „BONIS BONA - A Nemzet Tehetségeiért”-díj; 2018. VII. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé Fődíj, Honlapja: homonna.hu

  • Jacsó Pál

    „Jacsó Pál Miskolcon született, 1964. július 15-én, földműves-gazdálkodó, kereskedő családba. Saját szóhasználata szerint: ebből a környezetből ered józan paraszti ésszel fűszerezett, igazságkereső, szabad lelkülete, amiből a mai napig táplálkozik ügyvédi hivatásában és a civil életben is. Hétköznapjait harminc éve mások problémáinak megoldásával tölti, ezáltal akaratlanul önmagának is szerez néhányat, mégis úgy érzi, sikerült életvidám-kiegyensúlyozott személyiségnek megmaradnia. Szabadidejében hobbiként lovakat tart és borászkodik, így a kétkezi munka sem áll távol tőle. Oszlopos tagja több civil szervezet vezetőségének, ezáltal is igyekszik felelősséget vállalni környezetéért. A szabadidejében való írást - amit cirka tíz éve kezdett el -, is inkább a jó emberi kapcsolatokat építő eszköznek, semmint életpálya-célnak tekinti. Elsődlegesen saját internetes oldalán publikál, de írásai megjelentek már az Irodalmi Jelenben, a Somogyban, a Versmondóban és a Spanyolnáthában is. Ezen túlmenően versmondóként is szívesen lép fel városi, egyházi és boros rendezvényeken, több alkalommal pedig a slam poetry műfajában is megmérette magát.” (Forrás: Jacsó Pál)

  • Jónás Zoltán

    (1947. 07. 02, Gyöngyös) művelődésszervező, újságíró, előadóművész. 1976 óta Egerben él, 9 évadon át az Agria Játékszín igazgatója, majd a Városi Televízió alapító főszerkesztője, dolgozott a Magyar Rádiónál, nyugdíj előtti utolsó tíz aktív évét az Eszterházy Károly Főiskola kulturális programigazgatójaként töltötte. 18 éve a Kortárs Hangon Nemzetközi Irodalmi pályázat projektmenedzsere, a pályázat költészetnapi válogatott kötetének szerkesztője.

  • Kántor József

    1949-ben született Füleházán (Erdélyben), 1968-ban érettségizett a marosvásárhelyi Zene és Képzőművészeti Líceumban. 1974-ben diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia textil szakán. Ez év augusztusától bútorszövet tervező Gyergyószentmiklóson. 1977-ben tanulmányúton vesz részt NDK-ban. 1978-tól textil-mintatervező a csíkszeredai Hargita Művészete Szövetkezetnél, ahol alkalma van megismerni a Csíki-medence és Kászon népművészetét, háziiparát, különös tekintettel a székely szőtteseket, festékeseket, melyek nagy hatással vannak későbbi alkotótevékenységére. 1982-ben Csíkszeredában a Megyei Múzeumhoz tartozó zsögödi Nagy Imre képtár és emlékház vezetője. 1986-ban kitelepedési kérelmet nyújt be, melynek hatására Romániában eltiltják a további kiállításokon való szereplésektől. 1986-88-ig alkalmi grafikai munkákból, többnyire „szitázásból” él. 1988-ban családjával Bajára költözik, ahol az akkor alakuló Vizuális Iskola vezetésével bízzák meg. 1989-től tagja a Művészeti Alapnak (MAOE, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete). 1992-96-ig Baján az Udvardi Vizuális Iskola igazgatója. 1998-tól tagja a Kapos ART Képző- és Iparművészeti Egyesületnek. 2001-től a Jelky András Szakképző Iskola képző- és iparművészeti osztályaiban tanít rajzot, festészetet, textil szakelméletet és gyakorlatot. 2002-től tagja a Műhely Művészeti Egyesületnek, 2004-től tagja a Magyar Elektrográfiai Társaságnak. 2011-2018 a Bajai Nagy István Művészeti Egyesület elnöke. Köztéri és murális munkák: 1989: Dimenziók, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Speciális Közoktatási és Szakszolgálati Intézménye, Baja; 2000: Égig érő fa, József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, Baja; 2001: Mozaik Napóra, József Attila Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, Baja, déli homlokzat. Közgyűjteményekben található munkái: Csíki Székely Múzeum, Cíkszereda, Molnár István Múzeum, Székelykeresztúr, Türr István Múzeum, Baja, Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ Művésztelepe, Barcsi Nemzetközi Grafikai Művésztelep gyűjteménye, Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye. Díjak: 1997, 2010 Bács- Kiskun Megye Művészeti Díja (Kollektív díj), 2005 Nívódíj, „Rejtelmek, ha zengenek”, Alkotó Pedagógusok Országos Tárlata, 2015, szakmai elismerés az „Álom” c. kiállításon, Nagykanizsán. 2018 Baja Város Kultúrájáért kitüntetés, 2020. III. Hatvani Kisgrafikai Biennálé, Bronz diploma és Hatvan város alpolgármesterének díja.

  • Karádi Zsolt

    Miskolcon született 1956-ban. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát 1980-ban. Ekkor került Nyíregyházára. Előbb középiskolában tanított, majd újságíró lett. 1989 óta a Nyíregyházi Főiskolán dolgozik. Irodalomelméletet, esztétikát, színháztörténetet oktat. PhD-fokozattal rendelkezik. Tanulmányait, kritikáit közölte a Kortárs, a Hitel, az Eső, az Orpheusz, a Holnap, a Napút, az Új Holnap, az Iskolakultúra, az Új Hegyvidék, a Zempléni Múzsa, a Műút, a Székelyföld, az Ághegy, a Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, a Pedagógiai Műhely, illetve a Spanyolnátha és a Magyar Játékszín. François Gachot-ról szóló könyve 2002-ben, színházi kritikákat tartalmazó kötete 2006-ban jelent meg. Negyven éve fotózik. Jelenleg az infravörös-, valamint a színházi fényképezés vonzza. Több önálló kiállítása volt. Színházi felvételeit közzétette a Criticai Lapok, a Színház, az Ellenfény, a Magyar Teátrum, a Magyar Nemzet, a Népszabadság, A Vörös Postakocsi, a Folk Magazin, a Pedagógiai Műhely, továbbá a Magyar Játékszín és a Spanyolnátha.

  • Kégl Ildikó

    (1976, Kazincbarcika) író, újságíró. A Magyar Hírlap publicistája, 2004 óta Miskolcon él. Életszag címmel 2017-ben jelent meg első novelláskötete a Püski Kiadó gondozásában, majd hangoskönyve, mely lélektani novellái válogatását tartalmazza Seres Ildikó és Nemcsák Károly, Jászai Mari-díjas színművészek előadásában. 2019-ben ugyancsak a Püski Kiadó gondozásában látott napvilágot második novelláskötete, Három buszmegállónyi boldogság címmel. Szépirodalmi munkáit megelőzően két riportkötete – Tárgyiasult gondolatok I.-II. (B.-A.-Z Megyei Önkormányzat, 2014, 2016) –, valamint egy dokumentumkönyve – Olaszliszka, egy lincselés naplója (Kairosz, 2010) – jelent meg. Novelláit, szociográfiáit, recenzióit, verseit a Partium, az Előretolt Helyőrség, az Irodalmi Jelen, az Agria, a Palócföld, a Litera-Túra közli.

  • Kilián László

    1961-ban született; író, esszéista, kritikus, szerkesztő. A veszprémi Művészetek Háza munkatársa, a Vár Ucca Műhely irodalmi lap szerkesztője. Legutóbbi kötete: Tengeri (regény) 2012 nyarán jelent meg. Korábbi kötete: Foncsorfrász (Igenkönyv, Kelemen Marcel festőművésszel közös multimédiás CD). A HogyÖt antológia szerzője.

  • Kiss Attila

    1982-ben született Szentesen. Írásai Petőcz András blogján, az Irodalomismeretben, az 56 szó '56-ról című antológiában jelentek meg.

  • Kontra Ferenc

    1958-ban született a horvátországi Darázson. A középiskolát Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte 1977-ben, a szegedi JATE-n diplomázott 1982-ben, majd Brisbane-ben fordítóként dolgozott a University of Qeenslanden. 1987-91 az Új Symposion irodalmi szerkesztője, 1991-2001 a Magyar Szó kultúra rovatának szerkesztője, jelenleg a napilap Kilátó című irodalmi mellékletének szerkesztője. Munkái német, angol, francia, lengyel, román, horvát és szerb nyelven is olvashatóak. Prózáit egyebek mellett a Nappali Ház, a Holmi, a 2000, a Beszélő, az Alföld, a Kortárs, a Törökfürdő, a párizsi Magyar Műhely, a Leopold Bloom, a Mitteleuropa, a Borussia, valamint az Élet és Irodalom közölte. Elismerések: Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1994), Artisjus-díj (1995), Herrenhaus-Edenkoben, német irodalmi ösztöndíj (2000), Sinkó Ervin-díj (1987), a Forum Könyvkiadó regénypályázatának első díja (1987), Szirmai Károly-díj (1992), a Holmi novellapályázatának díjnyertese (1997), Híd-díj (1998), az I. Vajdasági Magyar Drámaíró Verseny első díja (2001). Legutóbbi kötete: Wien (regény, Helikon, Budapest, 2006). Legutóbbi regénye Drávaszögi keresztek címmel jelent meg (2008).

  • Koppány Attila

    Festőművész, Enyingen született 1947. február 25-én. Székesfehérvári képzőművészeti körökben és szabadiskolákban tanult, Áron Nagy Lajos és Ballagó Imre festőművészek tanítványa volt. Ebben az időszakban két alkalommal díjazták aranyéremmel munkáit (1963, 1965) a Keszthelyi Helikoni Ünnepségeken. 1966-tól Budapesten folytatta tanulmányait, rendszeres képzőművészeti tanulmányokat a Műegyetem Építészmérnöki Karán a Rajz és Formaismeretek Tanszék művészeti kurzusain ill. a tanszék műtermeiben folytatott. Mesterei Boross Géza és Máriási (Masznyik) Iván festőművészek voltak. Első önálló kiállítását Budapesten, 1968-ban dr. Pogány Frigyes professzor, az Iparművészeti Főiskola főigazgatója nyitotta meg. Ezután már rendszeresen kiállító művész. A Fejér Megyei Képzőművészek Kiállításain 1974-től 1977-ig szerepelt. 1977-ben a megyei tárlat díját nyerte el. 1977-ben költözött Győrbe, ahol azóta is minden megyei tárlaton szerepelt, 1982-ben megyei pályázati díjat és Borsos Plakettet nyert. 1981-től számos jelentős országos tárlaton is bemutatták alkotásait. Egyéni kiállításokat rendezett 1989-ben Erfurtban a Rieth Galériában, majd 2006-ban Grazban a Cafe Kaiser Joseph művész-kávéházban. 2006-ban az „In memoriam 1956” 2. Országos Képzőművészeti Kiállításon I. díjat nyert. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Győri Képző- és Iparművészek Egyesületének, az Association Internationale de la Couleur Magyar Nemzeti Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Színelméleti Albizottságának. Alapító tagja a Győri Grafikai Műhelynek. Honlapja: www.art-koppany.sze.hu

  • Köves István

    Köves István 1938-ban született, költő, drámaíró. A JATE Bölcsészettudományi Karán és a Színház- és Filmtudományi Főiskolán diplomázott. Dolgozott az ELTE Egyetemi Könyvtárának főkönyvtárosaként, a Magvető lektoraként, a Magyar Ifjúság és az Ifjúsági Magazin irodalmi szerkesztőjeként, a Pécsi Nemzeti Színház, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió dramaturgjaként. A Nagy Lajos Társaság alelnöke, a DOKK főszerkesztője. Legutóbbi kötete: Lehettünk volna szabadok (Budapest, 2023).

  • Lonovics László

    Lonovics László festő - és grafikusművész 1951-ben született Békéscsabán. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán végzett 1975-ben. A Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1997-ben. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző-és Iparművészek Szövetségének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Festők Társaságának és a Nemzetközi Kepes Társaságnak. 1994-től 2017-ig a Békéstáji Művészeti Társaság elnöke volt, amely a Békés megyei hivatásos képző- és iparművészek egyesülete. Műveivel 1976 óta rendszeresen részt vesz országos és nemzetközi kiállításokon, művészeti szimpóziumokon és művésztelepeken. Korai figurális festményei után sík konstruktív stílusú táblaképeket fest, és szitanyomással sokszorosított grafikákat készít. Ezt követően - a nyolcvanas évek elején - kezdett a fénnyel történő kifejezés lehetőségeivel foglalkozni. A ’90-es évek második felétől számítógépes grafikákat is készít. Ezzel a technikával készített alkotásainak témája továbbra is a fény ábrázolása. A számítógépes grafikák készítésével párhuzamosan festészettel is foglalkozik.

  • Máger Ágnes
  • Miklós Gábor

    1992-ben született Miskolcon. A Zrínyi Ilona Gimnázium rajz tagozatán 2010-ben érettségizett, ezt követően egy évet töltött a Gábor Áron „Művészeti Iskola” Szakközépiskola alkalmazott grafikus képzésén, majd a Nyíregyházi Főiskola képi ábrázolás szakán diplomázott. Munkái 2011 óta szerepelnek országos kiállításokon.

  • Nagy Bandó András

    1947-ben született Deszken. Általános iskola: Deszk, Vedres István Építőipari Technikum, Szeged. Elismerései: Karinthy Frigyes emlékgyűrű (1988), Szalmaszál a hajléktalanokért (1996), Hajléktalan emberért díj (2006), az Ambassador Klub aranygyűrűje (2006), Aranybölcsős díj a nagycsaládosok Egyesületétől (2011). Könyvei: Úton-útfélen (1986, 2007); Könyv azoknak, akik utálnak olvasni (2001, 2007); András könyve – Fordított teremtés (2002); András II. könyve – Kútásó (2003); Ízes beszéd (2003); 333 haIQ (2005); Sosemvolt toscana (2006); Nagy Bandó világa (2007); Furcsa pár-beszéd (Sándor Györggyel, 2007); Orfűi medvehagyma kincseskönyv (2007), Kabaré-sikerlista (2007), Kalandárium 2005, Kalandárium 2006, Kalandárium 2007 (2008); ); Öt hét öt haiku (2010); Gondolatélesztő – füveskönyv (2011); András könyve I-II. (javított kiadás, 2010); Isten bikiniben (2010); Vár rád Toscana (2011), Nagyon fájl (2012); Egyedül állok (2012); Murphy törvénykönyve amatőr teniszezőknek (2012). Verseskötetei és mesekönyvei gyerekeknek: Családi szókincstár (2000); Madarak tolláról (2004); Fából vasparipát (2005); Gyöngykaláris (2006); Szappanbuborék (2007); A táltossá lett kiscsikó (2007); Kicsinyek könyve (2007); Keresztnévsor (2008); Szivárványhíd (2008); A kiskalácsai királyság (2008); Ringató (2008); Ami a bögyünkben van (2009); Nagyapám, nagyanyám és a vakond (2009); A világjáró kiscsikó (2010); Egyik kutya, másik is (2010); Hetvenhét macskajaj (2010); Bandó mondókák (2010) Lexi már olvas (tankönyv, Csabay Katalinnal, 2010) Kicsi versek kicsinyeknek (2011); Százszorszép (2012); A varázspadlás lakói (2012); A hangyabanda nagy kalandja (2012). Tankönyv: Lexi már olvas (Szövegértés tankönyv, Csabay Katalinnal, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010). CD: Tölgyből van a fakutya, Bandó-Kaláka (2008); CD-k a verseiből: Madarak tolláról (Szélkiáltó); Madarak tolláról (Énekmondó), Fából vasparipát (Palinta); Hívd a nagymamát! (Halász Jutka); Tündér és tekergő (Holló); Gyümölcskenyér (Hangoló); Magyarország mennyország (Republic); Bio (Alma). Fotó: Tóth László. Honlapja: www.bando.hu

  • Némethi Lajos

    (Miskolc, 1951) jogász, metallurgus, öntő üzemmérnök. Verseket és prózát ír; könyveket szerkeszt, illusztrál, azok kiadója (Herendi 2004 Kiadó). Önálló kötetei: Sárkányrepülés selyemfonálon (versek, 2009), GriMaszk (versek a színházról, Kaján Tibor színészkarikatúráival, 2010), Kacsatoll (állatversek, 2011). A Nagy Lajos Irodalmi és Művészeti Társaság tagja.

  • Oláh András

    1959-ben született Hajdúnánáson, jelenleg Mátészalkán él. 1982-ben a BGYTF magyar-történelem, 1988-ban a KLTE történelem szakán diplomázott. Tagja a Magyar Írószövetségnek és a Kölcsey Társaságnak. Versei megjelentek többek között a Műhely, az Új Forrás, a Bárka, a Hitel, a Vigília, a Magyar Napló, a Kortárs, a POLÍSZ, a Partium, a Somogy, az Árgus, a Jel, a Tekintet, a Mozgó Világ, a Dunatükör, a Palócföld, az Együtt, a Látó, az Irodalmi Jelen és a Várad hasábjain. Legutóbbi kötetei: Szilánkok (Kráter, Pomáz, 2000), Egy filmszalag vége (Felsőmagyarország, Miskolc, 2002), Fagyöngy és jégcsapok (Kráter, 2005), Átokverte (Magyar Napló, Budapest, 2006), Gyalogáldozat (Kráter, 2007).

  • Ország László

    1952-ben született Balatonmogyoródon. Grafikus, fotóművész. 1974-78 között a pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója volt. 2000-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskola multimédia tanárképző szakára. Díjai: VI. Mafosz Szalon, Székely Aladár művésztelep plakettje, Szombathely (1989); a kaposvári Tavaszi Tárlat nívódíja (1994). A Csokonai Vitéz Mihály Tanárképző Főiskola tanára. Kaposváron él.

  • Pál Csaba

    1967-ben született Budapesten. 1991-ben Maurer Dóra tanítványaként a Képzőművészeti Egyetem festő szakán, 1993-ban az Iparművészeti Egyetem alkalmazott grafika, tipográfia szakán diplomázott. Tagja a Fiatal Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Elektrográfiai Társaságnak, a Magyar Rézkarcolók és Litográfusművészek Egyesületének. 2007 óta foglalkozik művészkönyvekkel, mail artokkal. 1994 óta számos hazai, és külföldi csoportos kiállításon vett részt. 1992-ben és 2000-ben a MAOE díjazta, 1995-ben a Salzburgi Nyári Akadémia, 2005-ben a Római Magyar Akadémia, 2007-ben Bécs ösztöndíjasa, 1999-ben Derkovits Gyula ösztöndíjas volt. 1998-ban és 2002-ben az egri Akvarell Biennálé, 2000-ben a XX. Miskolci Grafikai Biennálé díját, 2010-ben a Spanyolnátha Mail Art Nívódíját, 2011-ben az amerikai National Collage Society Award díját nyerte el. Művei megtalálhatók számos hazai és külföldi, köz- és magángyűjteményben. Honlapja: http://palcsaba.wordpress.com/

  • Radics Márta

    Budapesten végezte tanulmányait a Magyar Iparművészeti Egyetem kerámia szakán. Az egyetem elvégzése után Svédországban élt családjával, ahol volt lehetősége a kerámián belül dolgoznia Röback-ben a „Forma” kerámiacsoportban. Később Ausztriában élt, ahol elsősorban rajzolással, porcelántárgy-tervezéssel foglalkozott. 2000-ben Miskolcra költözött, ahol azóta is művészeti iskolában tanít. Tanári tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte. A művészeti oktatás mellett folytatja alkotói munkáját, melyet kiállításokon reprezentál. Tagja a Magyar Alkotóművészek Szövetségének és a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének.

  • Rőczei György

    Képzőművész, tanár, 1956-ban született Budapesten.

  • Sándor Lilla

    Miskolci születésű képzőművész, jelenleg vizuális kultúra és magyar szakos tanárként dolgozik. A miskolci Gábor Áron Művészeti Iskola Szakközépiskolában textilműves képesítést, majd a Nyíregyházi Egyetemen környezettervező szakember, valamint tanári mesterszakos diplomát szerzett. 2013-tól szerepelnek rendszeresen munkái országos kiállításokon. Szakmai és közéleti tevékenységét a Nyíregyházi Egyetem többször jutalmazta Köztársasági Ösztöndíjjal.

  • Sipos Sándor

    Képzőművész, 1957-ben született Székelykeresztúron. Montrealban él. 1984-ben a kolozsvári kepzőművészeti egyetem szobrász és pedagógia szakán végzett. Tagja többek között a Barabás Miklós Céhnek, MaMü Társaságnak. Több montreali, torontói, budapesti, kolozsvári irodalmi, művészeti lap közölt munkáiból.

  • Sütő Róbert

    Festőművész. Miskolcon született 1977-ben. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Egyetemen végezte 2003-ban. 1999 óta számos kiállításon szerepel Magyarországon és külföldön egyaránt. Többek között Miskolc, Budapest, Szentendre, Debrecen, Szeged, Pécs, Baja, Meiningen, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Brüsszel, Prága, Szófia adott helyt alkotásainak. Díjai: 2014: XXII. Miskolci Téli Tárlat, Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria díja; 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Simon Sándor munkajutalom; 2013: Budapest Galéria ösztöndíja – Krems; 2011: Mazsaroff Miklós-díj; 2008- Barcsay-díj; 2006: Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, különdíj. Jelenleg Budapesten él és alkot.

  • Szabó Kata

    Szabó Kata újságíró, pedagógus, Kárpátalján él. Tanulmányait jelenleg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán folytatja mesterképzésen, magyar szakon. Tagja a Kovács Vilmos Irodalmi Társaságnak és az Előretolt Helyőrség Íróakadémiának. A Kárpátalja.ma hírportálnál dolgozik, valamint a Szent Louis és Zelie Martin Központban tanít Beregszászban. 2019-től publikál kisprózákat Sz. Kárpáthy Kata néven.

  • Szénási Miklós
  • Szepessy Béla

    1960-ban született Nyíregyházán. 1976 óta szerepel kiállításokon. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárképző tagozatán végzett. Jelenleg a Nyíregyházi Egyetem művésztanára, docens. Tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Pedagógusképző Főiskolák Vizuális Nevelési Kollégiumának, a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképző és Művészképző Szakbizottságainak és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. A Nyíregyházi Nemzetközi Fametsző Művésztelep vezetője, Zsákán nyaranta alkotótábort vezet Lukács Gábor festőművésszel, akivel idén közös kiállítása volt Nyíregyházán. Hazai és külföldi tárlaton, egyéni és csoportos kiállításon egyaránt megjelentek munkái. Többször volt résztvevője a Miskolci Grafikai Biennálénak és a Miskolci Téli Tárlatnak, de szerepeltek munkái Belgiumban, Franciaországban, Mexikóban is. Számos nemzetközi művésztelep nívódíjának tulajdonosa. 2005-ben a Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíjasa. Munkásságát számos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták, 2007-ben a „Batthány és kora” pályázat díjazottja volt, és megkapta az Internationales Symposium „Atelier an der Donau” grafikai díját is.

  • Szőcs Géza

    Vásárosnaményban született 1967-ben. 1996-tól Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 1998-tól a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, 1999-től Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének a tagja, 2001-től vezeti a Barcsi Nemzetközi Művésztelep rézkarc műhelyét, tagja a KAPOS ART-nak, kuratóriumi tagja a győri grafikai műhelynek. Részt vett a hejcei, a gyermelyi, a ceredi és a mosonmagyaróvári művésztelepeken. 2008-től tanít grafikát a Nyugat- Magyarországi Egyetem Szombathely Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Karán. 1994 óta rendszeres kiállító művész. Díjazta a soproni őszi tárlat, a salgótarjáni rajz biennále, a Groteszk Országos Képző- és Iparművészeti kiállítás, a Közép-Európai Nemzetközi Mail Art Triennále, a Miskolci Grafikai Triennále.

  • Szövényi Barnabás

    Szövényi Barnabás képzőművész 1989-ben született. 2012-ben a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, 2016-ban az Eszterházy Károly Főiskola Vizuális kommunikáció és környezetkultúra és Mozgóképkultúra médiaismeret tanári mesterképzésen végzett. 2023-ban kiállított többek között a Kolozsvári Művészeti Múzeumban, a Hatvani Galériában.

  • Tarczy Péter

    Tarczy Péter 1952-ben született Budapesten. A Mezőgazdasági Főiskola után elvégezte a Bálint György Újságíró Iskolát. Pár éve jelent meg legutolsó könyve, a Balatoni panteon. 2019 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Kiállították képeit többek között Pécsett, Kaposváron, Debrecenben és Hajdúböszörményben.

  • Üveges Tamás

    1971-ben született Miskolcon, azóta is itt él. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. 1999-ben magyar szakon, 2000-ben esztétika szakon diplomázott. 2000-ben kezdi meg tanulmányait a ME-BTK Filozófia Doktori Iskoláján. 2000—2002-ben a Miskolci Városháza sajtóreferense. 2003—2010-ben a B.-A.-Z. Megyei Levéltár munkatársa, mellette filmesztétika órát tartott a ME-BTK-n. Jelenleg a Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola tanára. Könyvei: Kolostori csendélet (1993), Tört szárnyakkal (1996), Sorszámozott éjszakák (1999), Csigaház (2002), Vaspapucsban szép az élet (2006); http://badacsonyiferenc.wix.com/formavilag

  • Zeck Julianna

    Zeck Julianna 2005-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakán, majd 2021-ben felvételt nyert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mester szakára, közben végezte Péterfy Gergely írás kurzusait, jelenleg Budapesten él és dolgozik.